Madarak és Fák Napja

Minden év május 10-e.

Ez a természetvédő műsoros keretjáték hasonló a Föld napja és a Tavaszköszöntő című játékhoz, csak most a madarak és a fák kerülnek középpontba – és amint a madarak is párt választanak, legtöbbjük párban él, mi is páros csárdás tánccal zárjuk a játékot.

Részlet a játékból

Sarkady Sándor: Gólyahír (Verset mondunk a tavaszról)

- Mi szél hozott, kis futár?
- Nem szél hozott, napsugár.
- Kedves gazdád ki lehet?
- Fűnevelő kikelet.
- S mi a jó hír aranyom?
- Sárgulhat a kalapom!
- Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!

Madarakról szóló dalok:

Madarakról is énekelhetünk, mint a tavasz hírnökeiről, főként a cinegéket, a fecskéket, a gólyákat és a rigókat idézzük meg – sípokat is megszólaltatok madárhangon. Megvitatjuk, hogy mit énekelnek a cinkék: nyitnikék vagy kiscipő? „Nyitni kék már a tavasz ajtaját! (Nyitni kellene.) Tícső, tícső – ezt is éneklik a széncinegék. A kékcinegehímek éneke magas, csengő „trüi-titi, trüi-titi” – így védik területüket. Mi is utánozzuk az énekeiket. Móra Ferenc A cinege cipője című versének dalváltozatát is előadhatjuk, de ez inkább őszi dal.
Cinkéről is szóló dal a Ha vihar jő a magasból (Weöres Sándor)
Galambról szóló kedves vers, dal: Hervad már a lombnak… (Járdányi – Szőnyi Z.)
Három madár tollászkodik (Kodály – Weöres) – ez példa arra, hogy kislányokat a kismadarakhoz hasonlítják
A tavasz délről visszaérkező hírnökeiről, a fecskékről és a gólyákról is énekelünk:
Fecskét látok
Gólya bácsi, gólya
Gólya, gólya, gilice
Gólya viszi a fiát

Az Állatkerti útmutató versszakaiból is elénekelhetünk párat, különösen a fecskéset:

Mért cikáznak a kis fecskék?
Hogy a tavaszt kékre fessék!
S ha mindenütt van már festék,
„Kész a tavasz” – jelenthessék!

Madarakról szóló dalok még:

Az árgyélus kismadár
Kövön ült két vörösbegy
Ha a világ rigó lenne
 (Weöres)
Tó vize, tó vize csupa nádszál, Egy kacsa… (Weöres)
Kis kacsa fürdik fekete tóban
Vígan dalol a madár
 (Vass –Donászy)

Énekelhetünk a kikeletkor előbújó többi állatról is, pl:

Katalinka, Katalinka, szállj el
Csiga-biga gyere ki

Fákról szóló, fákat emlegető dalok

A Faiskolában című dallal (Halász Judit) a növényvilág védelmére kelünk.
Ballada három falevélről
Orgona ága, barackfa virága
Körtéfa
Hull a szilva
Cseresznyefa ága
A Négy vándor jár körbe-körbe
 (Bárdos – G. Szabó) verssel, dallal most főként a tavaszt emeljük ki

A növényeket, a jó termést segítő dalok:

Ess, esõ, ess,
Holnap délig ess,
Zab szaporodjék,
Búza bokrosodjék,
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza!
*
Essél, eső essél,
Bugyborékot vessél,
Búza bokrosodjon,
Árpa szaporodjon!
*
Eső, eső, essél,
Buborékot vessél,
Hogy a búza nőjön,
a gyermek örüljön,
Lesz kenyér, lesz kalács,
fánkból is nagy rakás!

Nyelvtörő

Nem mindenfajta szarka farka tarka,
csak a tarkafajta szarka farka tarka.
Ügyességi játékok – "madaras" játékok

Kakukk

Előzetes ismeretre van szükség: a kakukk az a madár, amelyik nem rak fészket. Énekes madarak fészkébe csempészi tojását, és a mit sem sejtő madárka nemcsak kikölti, de eteti is a fiókákat. A játékosok tetszőlegesen helyet foglalnak a játszótéren, ők az énekes madarak, és kört rajzolnak maguk köré. A kijelölt (kiszámolt) játékosnak nincs "fészke", ő a körön kívül áll, adott pillanatban elkiáltja: "kakukk", erre a madarak kirepülnek a fészekből, igyekeznek más kört elfoglalni. A kakukk is beáll egy körbe. A fészek nélkül maradt madár lesz az újabb kakukk.

Hosszú lábú gólya bácsi

A játéktérre minél nagyobb kört rajzolunk. A kör közepén áll a békákra vadászó gólya. A békák a körön kívül állnak, onnan bosszantva a gólyát mondják:
Hosszú lábú gólya bácsi,
Mit tetszik ma vacsorálni?
Békahúst? Brekeke,
Ugye, milyen jó lenne?
Közben a békák bemerészkednek a tóba, vagyis át-átfutnak a körön. Akit elkap a gólya, az lesz az új játék gólyája.
Másik változat: akit elkap a gólya, szintén gólyává válik.

Kakaskergető

A gyerekek kézen fogva körbe állnak, ők a kakasok. Középen áll a kakaskergető. A kör jelre elindul egy irányba, a vers ütemére lépnek:
Sűrű erdőcske, ritka mezőcske,
hess ki, kakas, másé,
hess ki, kakas, másé.
Az utolsó szó kimondása után a kör megszakad, a gyerekek szétszaladnak. Akit a kakaskergető megfog, az lesz az új kakaskergető.

Verebes

Az udvarra, a lehető legtávolabbra egymástól, két kört rajzolunk, ezek a gyümölcsöskertek. A két kör között állnak a pásztorok (két-három gyerek). A verebek a versikét ismételve két lábon be-beugrálnak a kertbe:
Megérett a cseresznye,
Nem kell nekünk legyecske!
A kertben szökdécselve is kétszer-háromszor elismétlik a mondókát, majd ugyancsak két lábon átugrálnak a másik kertbe. Akit a pásztorok elfognak, pásztorrá válik.

TAVASZI JELES NAPOK

Márciusi jeles napok

Március 12. Gergely-nap.
Régen ez a nap az iskola téli időszakának befejező napja, a tavaszi félév első napja volt, de egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdőnapját is jelentette. Úgy tartották, hogy ezen a napon még hullhat a hó: Gergely megrázza a szakállát, ám ez után már lehet palántázni. A nap névadója, Nagy Szent Gergely bencés szerzetes, majd pápa a 6. században élt, és a középkori kultúra egyik szellemi előkészítőjeként tartják számon. Nevéhez fűződik az egyházi énekek rendszerezése, róla nevezték el a gregorián énekstílust. Mivel egyháztanító volt, a középkorban ő lett a diákok és az iskolások legkedveltebb patrónusa. Névünnepét a diákok felvonulással, játékokkal ünnepelték.
Ezen a napon az iskolás gyermekek négyen-öten csapatba verődtek, szalagokkal, virágokkal feldíszített kalapban, zászlókkal, fakardokkal végigjárták a falut (Szent Gergely vitézei), így hívogatták, toborozták a gyermekeket az iskolába, közben adományokat is gyűjtöttek (gergelyjárás).

GERGELY-NAPI DAL

Szent Gergely doktornak,
híres tanítónknak
az ő napján
régi szokás szerint,
menjünk Isten szerint
iskolába.
Lám a madarak is,
hogy szaporodjanak,
majd eljőnek,
a szép kikeletkor,
sok szép énekszóval
zengedeznek.
Ti is azonképpen
jertek el nagy szépen
iskolába.
Hol is szép tudományt,
vegyetek adományt
üdvösségre.

Március 18, 19, 21. – Sándor, József, Benedek
A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső napok, jelentős időjósló szereppel: Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget – tartja a népi mondás. Régi megfigyelés, hogy ezeken a napokon kezdődik a tavaszi felmelegedés. A zsákról Göcsejben úgy tartják, hogy abból ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Sándort és Józsefet a szegény nép ellenségeinek tekintik, mert szeleikkel szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Egyes vidékeken ezen a napon hajtották ki a marhákat a legelőre.

SÁNDOR-NAPI KÖSZÖNTŐVERS

A Tiszában van egy hal
Annak neve harcsa.
A jó Isten Sándorunkat
Sokáig megtartsa.
Tartsa, tartsa sokáig,
Százesztendős koráig.

Március 21. – A tavaszi napéjegyenlőség napja. A csillagászati tavasz első napja, a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon kezdenek hosszabbak lenni a nappalok, mint az éjszakák a Föld északi féltekéjén, illetve ettől a naptól kezdve lesznek rövidebbek a nappalok, mint az éjszakák a déli féltekén. Benedek napján tehát az egész Földön a nappalok és éjszakák hossza egyenlő, 12–12 óra.

Március 25. Katolikus ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ezt a napot karácsonytól, Jézus születésétől éppen kilenc hónap választja el, ezért Jézus fogantatásának a napjaként ünneplik. Ezen a napon kezdik meg a gyümölcsfák oltását és szemzését.

keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is: farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.

Húsvét. A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik. A legjelentősebb húsvéti szokások közül említést kell tennünk a következőkről:
– Húsvétra zöld ágakkal díszítették a házak ajtaját, a nagykapukat; – zöldágjárás, húsvét vasárnap délutánján a falu különböző pontjain gyülekeztek a lányok, páronként kezet fogva, kezükben friss zöld ággal. Kaput tartottak, és kapus vagy hidas játékot játszottak. De fölvonulásokat is rendeztek, amikor a levágott barkaágakat közösen vitték a templomba megszentelni. A szokás lényege a falun való végigvonulás zöld ágakkal, énekszóval. A megszentelt barkának a villámlás elhárításában nagy szerepet tulajdonítottak. Zöldágjárással a lányok ünneplőbe öltözve házról házra jártak zöld ággal a kezükben, s köszöntőket mondtak.

Áprilisi jeles napok" – Áprilisi napokhoz fűződő hiedelmek és szokások

Április 1. A „bolondok”, a bolondozások napja – hajdan az újév kezdete.
Hugó napja a tréfálkozások és beugratások napja, ezzel is az újuló természetet köszöntötték elődeink. Mint tudjuk, a nagyon régi természeti naptárak szerint a tavasz volt az új év kezdete, illet hát vidáman fogadni. Igen gyakori volt a régebbi népeknél, hogy az új év kezdete nem január elseje volt. Legtöbbször a természeti változások határozták meg, hogy egyes népek mikor kezdték az új évet. Ilyen nap volt az április elseje is, amikor az újjászülető természetet vették alapul. Amikor viszont január elseje lett az évkezdés napja, április első napja amolyan „bolondos” újévkezdetté vált. Mi is bolondozzunk, tréfálkozzunk, szedjük elő csúfolódóinkat!

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24-e pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

Április 22. – A Föld napja.

Április 24. – Szent György napja.
A jószág ünnepélyes kihajtása a mezőre. Sárkányölő Szent György ünnepe. Jelképe a sárkány.

Április 25. – Szent Márk napja – Búzaszentelés, a határ körüljárásának napja, termékenységvarázslat.

E napon tartották a könyörgő körmenetet. A néphit szerint a körüljárt terület védve van minden ártalomtól: jégveréstől, tűztől, fagytól.

Márk napján tartják a búzaszentelést, a katolikusok búzaszentelő körmenetben vesznek részt.  Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták.

Márk a bibliai négy evangélista egyike, a hagyomány szerint az egyiptomi kopt egyház megalapítója, melynek ő volt az első püspöke . A keresztény tanokat azonban nem nézték jó szemmel, elfogták Márkot és lovakkal vonszolták végig az utcákon. Kínzói nem jártak sikerrel, börtönbe zárták, másodszorra is ugyanúgy megkínozták, amibe bele is halt.

Eredeti neve János volt, később kapta a kereszténység felvételekor a Márk - római alakjában Marcus – nevet, mely a marco 'kalapács' jelentésű szóból ered. Márk úgy formálta az embereket, nézeteiket, mint ahogy a kalapács alakítja a vasat.

Márk napján tartják a búzaszentelést, a katolikusok búzaszentelő körmenetben vesznek részt. A szertartáshoz népi hiedelmek sokasága fűződik. A keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat, a megszentelt búzának ugyanis különleges erőt tulajdonítottak. A szentelt búzaszálat a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, a nők az imádságos könyvbe rejtették.

A szentelt búzából (szentelményből) koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre helyeztek, nyolc nap múlva leszedték és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. A koszorút gyógyításra is használták, a beteg feje alá helyezték.

Szegeden a kenyérsütő asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba (lisztből, vízből, élesztőből álló előtészta) hogy a kenyér szép nagy legyen.

Márk napján szólalnak meg a békák és pacsirták. Ha a búza már akkora, hogy a fürj el tud bújni benne, akkor abban az évben bő termés várható.

Májusi jeles napok 

Majális – Május 1. – Egyszerre: Ósi természetünnep is – keresztény ünnep is – a Munka ünnepe is.
Májusfaállítás, vetélkedők legényeknek, a Természet ünneplése, termékenységvarázslat, párkereső játékok, tánvigasságok.

Anyák napja – Május első vasárnapja

pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg.

FÜGGELÉK

Május első vasárnapja: Anyák napja
Ezen a napon köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat.
Tiszteletükre verset tanulunk, és saját kezűleg ajándékot készítünk.

LÁM MEGJÖTTÜNK EZ HELYRE (KÖSZÖNTŐ)

A dal letöltéséhez és meghallgatásához kattintson ide!

Hm / Em D A D / Hm / Em D A Hm

Lám megjöttünk ez helyre
Anyánk köszöntésére.
Anyánk, légy egészségben,
Köszöntünk reménységben.

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Réten a sok szép virág:
Annyi áldás szálljon rád.

Gyöngyharmatos hajnalban
Kivirult a hajnalka,
Szép, kivirult hajnalkák
Köszöntsétek jó anyánk!

WEÖRES SÁNDOR: BUBA ÉNEKE

Ó, ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék –
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék –
nyári éjen,
fehér holdsütésben
elcsitulnék
jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem –
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.

MÓRA FERENC: ANYÁNAK

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam,
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam,
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
Ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon,
Édesanyám fejére
annyi áldás szálljon.

CSEH KATALIN: VALLOMÁS

Édesanyám, azt kívánom,
élj sokáig e világon,
s néha-néha gondszünetben
férkőzhessek közeledbe.
Mesélj nekem Piroskáról,
a farkasról s nagymamáról,
a világszép tündérlányról,
kislánykorod világáról.
Mesélj, mesélj, szavad nekem
lélekbeli eledelem.
Majd ha egyszer megöregszel,
s nagyon-nagyon fáradt leszel,
az ágyadra telepedem,
s szép meséid előveszem,
csakhogy meghozzam a kedved,
s én tartsam benned a lelket.
Ápolgassam, erősítsem,
Édesanyám, drága kincsem.

Adalékok a Szent György napi játék megtervezéséhez

Süss fel nap, Szent György nap.
Kertek alatt két kis bárány
majd megfagy.

A György napi hiedelmeknek se szeri-se száma:

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.

„Az időjárás-jóslásokban elsősorban a béka szerepel. Az a hiedelem járja, hogy ha Szent György napja előtt megszólal a béka, akkor megint hideg idő lesz. A Szent György napi időjárásból következtetnek az elkövetkezendő időjárásra és a várható terméshozamra, ha hideg van, akkor sokáig az marad. A pásztorok a széljárásból tudták meg, milyen idő várható. Szent György éjszakáján a határban szedett gyógyfüvekről feltételezik, hogy mágikus hatással bírnak. A néphit szerint éjfélkor, amikor megszólalnak a füvek, megmondják milyen betegség ellen hatásosak, ezért a javasasszonyok ezeket a gyógynövényeket szedik le. A magyar néphagyomány szerint e nap éjszakáján gyülekeznek a boszorkányok  vidéken a határbéli keresztutakon. Ezen a napon védekeznek az emberek a boszorkányok, a ragadozó állatok és a tolvajok ellen. Védelmezik házaikat, földjeiket és állataikat. Faluhelyen kölessel szórják be az istálló és a ház előtti részt, hogy távol tartsák a rontáshozó boszorkányokat. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütöttek.  E napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja.

György-napja

György napján, április 24-én Szent Györgyre emlékezünk, aki feltehetően római tisztként, 303-ban halt vértanúhalált. A keresztények, mint vértanút tisztelik. A középkor embere számára az önzetlenséget, a vitézséget, a győzelmet testesítette meg. Szent György lett a védőszentje Angliának és Grúziának. A legenda szerint megmentette egy afrikai király lányát, s megölte a sárkányt.

Nevezetes nap, György napja, ekkor kezdődik a tavaszi évnegyed, amit egy közismert gyerekdal úgy köszönt, hogy "Süss fel nap, Szent György nap".  A György napi hiedelmeknek se szeri-se száma. A magyar néphagyomány szerint e nap éjszakáján gyülekeznek a boszorkányok a Gellért hegyen, vidéken meg a határbéli keresztutakon. Ezen a napon védekeznek az emberek a boszorkányok, a ragadozó állatok és a tolvajok ellen. Védelmezik házaikat, földjeiket és állataikat. Faluhelyen kölessel szórják be az istálló és a ház előtti részt, hogy távol tartsák a rontáshozó boszorkányokat.

Egyes helyeken Szent György nap éjszakáján az asszonyok kimennek a határba imádkozni, hogy találkozzanak halottaik szellemével. Sok helyütt kincset keresnek, vagy táncolnak, például ördögkeringőt járnak. Másutt éjszaka az asszonyok lepedővel harmatot szednek a fűről, majd a harmatos lepedőt a tehénre terítik, vagy az abrakjára csavarják, hogy több tejet adjon. A tejhozam növelésére sok helyütt az asszonyok bal kézzel három marék mágikus erejű füvet tépnek, amelyet megetetnek a tehénnel. A tejes köcsögöket kakukkfűvel mossák ki és leborogatják.

A természetgyógyászok a Szent György nap előtt szedett piócát tartják a leghatásosabbnak. A Szent György nap előtti égzengéskor a gyerekek a földön henteregnek, hogy életükben ne fájjon a hátuk.

Az időjárás-jóslásokban elsősorban a béka szerepel. Az a hiedelem járja, hogy ha Szent György napja előtt megszólal a béka, akkor megint hideg idő lesz. A Szent György napi időjárásból következtetnek az elkövetkezendő időjárásra és a várható terméshozamra, ha hideg van, akkor sokáig az marad. A pásztorok a széljárásból tudták meg, milyen idő várható.

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, ápr. 24.-e Sárkányölő Szent György ünnepe.A legenda szerint a libiai Silena városa melletti tóban élő sárkányt győzte le amelynek  naponta egy ember esett áldozatul. Amikor a kiszemelt áldozat a királylány volt akkor pusztította el Szent György a sárkányt.

Ez a nap híres pásztorünnep. Ettől a naptól fogva hajtották ki az állatokat a legelőkre.Amikor kihajtottak őket tűzön, füstön hajtották hogy a rontást elkerüljék. A nyírfa vagy rózsaággal történő kihajtásnak is rontáselháríró magyarázata volt. Gyakran a kerítésekre,kapukra tüskés ágakat kötöttek, hogy a boszorkány el ne vigye a tejet.De gyakori volt az istáló a ház körülfüstölése a rontás ellen.

Anyukám szerint a rígi öregek mindig azt monták: " Szent Mihály nap után  a füvet fogóva se lehet kihuznyi, Szent György nap után a meg kalapáccsa se lehet visszavernyi"

Szent György napja – Április 24. Sárkányölő Szent György legendás ókeresztény vértanú volt, bár a történelemtudomány nem igazolta tényleges létezését. A legenda szerint a keresztény hitre tért katonatisztnek hitéért borzalmas kínzást kellett elviselnie haláláig. A legendába csak később került be a sárkány legyőzésének motívuma. A sárkánnyal vívott küzdelem és a sárkány legyőzése azt a keresztény meggyőződést jelképezi, hogy az erős hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Szent György az állatállomány védőszentjévé vált, segítségével hitték legyőzni az állatokat megrontó boszorkányos tevékenységeket.

PÜNKÖSDI NÉPHAGYOMÁNYAINK

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza. A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Az oldal tetejére